Füge
A füge a mediterrán térség jellegzetes gyümölcse, legtöbben itthon csak a szárított változatát ismerik. Az ókori görög és római konyha alapvető édesítőszere volt a méz mellett. Az ókori Rómában 28 különböző fajtát termesztettek a császárok legnagyobb megelégedésére.
A levele nemcsak a Paradicsomból való kiűzetés jelképévé vélt, sós áztatás után kisebb falatokat csomagoltak bele, úgy használták, mint ma a szőlőlevelet.
Kevesen tudják, hogy a füge itthon is megterem. Az Alföldön, az ország déli részén, védett kertekben, különösen déli fal elé ültetve, szépen beérik a gyümölcse.
A Balaton-Felvidék szubmediterrán klímája különösen kedvez a fügének. A domboldalak szelíd lankáin, szőlőskertekben, présházak oldalában, roskadoznak a bokrok az érett gyümölcsöktől. Vannak apróbb és nagyobb szeműek, színük a halványtól a haragos zöldig, a rózsaszínes árnyalattól a mély bordóig terjed. Belsejének buja, édes-mézes aromája szinte vonzza az ínyenceket, hogy minél több elkészítési módot próbáljanak ki a konyhában. Előételek, apró falatkák, pikáns sültek kísérői, gyümölcsös édességek készülhetnek a létől duzzadó, érett szemekből.
Füge mániám bizonyítékaként álljon itt néhány kipróbált recept.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése